HÓNAP TÉMÁJA

Annak ellenére, hogy az emberek gyakor latilag ősidők óta találnak különböző maradványokat az élet kezdeti szakaszaiból, a tudósok csak a – természettudomány történetében mérföldkőnek számító – darwini evolúciós elmélet hatására kezdtek ezekkel rendszeresen foglalkozni.
Az elmélet első nyilvánosságra kerülésétől máig eltelt 150 év alatt sokkal többet tudtunk meg az állatok és a növények történetéről és elterjedésének okairól, mint azt maga Darwin várta volna. Üdvözöljük Önöket a mai természettudomány egyik legdinamikusabban fejlődő világában – a biogeográfiában.

HÓNAP TÉMÁJA

Az a kérdés, hogy emlékezetünk hogyan működik, a tudósokat már évszázadok óta izgatja. A választ csak a modern tudomány volt képes megadni. Az emberi emlékezet kutatásának fejlődése minden egyes nappal látványosabb. A legújabb tudományos ismeretek segítségével egy felfedezőútra hívjuk Önöket.

HÓNAP TÉMÁJA

Ebben az évszázadban a tudósokra, de a  politikusokra is olyan kihívások várnak, amilyennel mindeddig még nem kellett szembenézniük. A gazdaság és a Föld túlnépesedésének globális összefonódása egyre nagyobb aggodalommal tölt el bennünket, hogy hol fogunk lakni, mivel fogunk fűteni és mit fogunk enni. A jövőben valóban az élelem
hiánya fenyeget? És egyáltalán, fel tudunk készülni egy ilyen helyzetre?

HÓNAP TÉMÁJA

A világot a H1N1  vírusfertőzés  rémhíre járta körbe.  Sokan azonban nem oltatták be magukat  a veszély ellen. Azt  állítják, hogy a vírus  könnyedén képes a  mutációra, így még  a védőoltás sem véd  meg. Egyáltalán  nem titok, hogy a  mutált vírusok vagy  baktériumok  világméretű  járványokat
okozhatnak, több  millió áldozattal!

HÓNAP TÉMÁJA

Vajon minek köszönhetjük, mi, emberek, a „teremtés koronái” elhelyezkedésünkető Semmiképp sem a nagyságunknak, sem pedig az éles fogainknak vagy karmainknak, a tökéletes védelemnek vagy az álcázásunknak. Sikerünk titka a fejünkben rejtőzik – a többi teremtményt az absztrakt gondolkodásunkkal győztük le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi élőlény ne lenne intelligens. A 3. ÉVEZRED betekintést nyújt a néma rokonaink gondolataiba.

HÓNAP TÉMÁJA

Világszerte rendkívüli gyorsasággal terjed az elhízás, sokmilliónyi ember szervezetében kritikus érték&337; a koleszterinszint. A szakért&337;k ezt az állapotot egy járványhoz hasonlítják, amely különösen a fejlett országokban teljes katasztrófát okozhat. Az újabb ismeretek szerint az elhízás közvetlen összefüggésbe hozható a férfiak termékenységcsökkenésével, mely a jöv&337;ben egész világunkat veszélyeztetheti. Védekezhetünk-e valahogyan a táplálkozásukból adódó „élelmiszerjárvány” ellenő

HÓNAP TÉMÁJA

„Ilyen nyári viharok a mi időnkben még nem voltak! Télen pedig akkora hó volt, nem úgy, mint ma!” Már nem csupán nagyanyáinktól hallhatók az ilyen kijelentések, hanem a mai negyvenévesektől is. Nemcsak az időjárással, hanem az éghajlattal is történik valami! De milyen mélyek a globális éghajlatváltozások következményeiő A 3. ÉVEZRED egyedülálló áttekintést készített elő azokról a változásokról, amelyek a közelgő években várhatók. Ezek gyakran nem túl optimisták.

HÓNAP TÉMÁJA

2030-ig várhatóan világszerte megháromszorozódik a daganatos megbetegedések száma! Ez a szörny? Jób-jóslat idén hangzott el az amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves kongresszusán. Ebben 30 000 (!) onkológus állapodott meg a világ száz országából.

HÓNAP TÉMÁJA

A vadállatok, amelyek a szabad természet bonyolult ökológiai egyensúlyának fenntartása érdekében fontosak, a termé szet legtökéletesebb kincsei közé tartoznak. A Természetvédelmi Világalap (WWF) legújabb adatai szerint rohamos ütemben csökken a különböz? kontinenseken jellemz? állatok mennyisége.

HÓNAP TÉMÁJA

A napfény, amely a nyári hónapokban a napsütötte vízpartokra csábít, ismét fontos dologra hívta fel a figyelmünket. A férfiak ugyan a Földr?l származnak és nem a Marsról vagy a Vénuszról, mégis annyira különböznek egymástól, hogy az egyes bolygók metaforája mégsem t?nik er?ltetettnek. De miért
is látott el bennünket eltér? adottságokkal a természető

HÓNAP TÉMÁJA

Akár tetszik, akár nem, a népesség száma egyre nagyobb lesz. A mai csaknem 6,8 milliárd földlakóból megbízható becslések szerint 2050-ben több mint 9 milliárdra emelkedik majd a népességszám. A táplálékon és az élethez szükséges téren kívül az embereknek energiaforrásra
is szükségük van. Ezért hát rendkívül fontos, hogy olyan megoldások után nézzünk, amik képesek lesznek ellátni az emberek egyre növekv? igényeit.

HÓNAP TÉMÁJA

Az Földanya geológiailag még mindig rendkívül aktív bolygó. A bels? „élete”, amely többnyire rejtve van el?ttünk, életünk záloga. De minden éremnek két oldala van; a vulkánok nemcsak életet adnak, hanem pusztítanak is. A legnagyobb veszélyt az úgynevezett „szupervulkánok” jelentik!

HÓNAP TÉMÁJA

„Ha valaki Szent György-napon kígyót lát, kenje meg a torkát” – állítja a népi bölcsesség, amely április 24-hez kapcsolódik. De nem csak a kígyók esetében jelenik meg az állati mérgezés veszélye. El tudják képzelni, hogy Miskolc és Veszprém egész lakosságát mérgez? állatok irtanák kiő Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai azt bizonyítják, hogy az állati mérgek évente 250 ezer ember halálát okozzák.

HÓNAP TÉMÁJA

A tévéhíradót figyelve bárkinek eláll a lélegzete. Háborúk, természeti katasztrófák, bűnözés, terror. A média természetesen előszeretettel inkább a negatív hírek után nyúl, de még akkor is úgy tűnhet az embernek, hogy egyre több a katasztrófa. Ezek tényleg egy világvége előjelei, vagy csak unatkozó emberek kitalációja az egésző

HÓNAP TÉMÁJA

Életünk során mindegyikünk több mint 200 féle sejtet hordoz a szervezetében – máj-, agy-, ideg-, csontsejteket, a b?r sejtjeit… Pontosan meghatározott küldetésük van. Léteznek viszont úgynevezett ?ssejtek, amelyek varázsló módjára ennél többre képesek – különböz? szervek vagy szövetek segítségével gyógyíthatnák meg a mindmáig súlyos betegségeket, amelyeket a szakemberek pontosan az adott beteg megrendelése alapján készítenének el.